Néhány hónapja eladtam egy könyvet.
Megbántam.
(Egy ideje mindenki buzgón érdeklődik, nem bántam-e meg a tetoválásomat... hát AZT nem.)
Nem mintha annyira felejthetetlen lett volna a regény... de volt benne egy illusztráció...
Miközben a könyvet olvastam az illusztrált hőst a LEGKEVÉSBÉ sem úgy képzeltem el, mint ahogyan azon a bizonyos rajzon a könyvben. Egyébként sem szeretem, ha megpróbálják valamilyen vizuális módszerrel belém ültetni, hogy néz ki a szereplő. A könyv azért könyv, hogy elképzeljem magamnak, ki hogy néz ki. Nem kell semmi, csak a betűk.
Most valamiért mégis eszembe jutott az a bizonyos rajz. Nem hasonlított arra, akit elképzeltem, még csak szimpatikus sem volt különösebben, de - a galád - hiányzik... az hogy megnézegethessem magamnak. Hogy újra és újra megállapíthassam, mennyire nem illik a képbe, amit kialakítottam magamban a regénnyel kapcsolatban.
A fene se érti...
És - természetesen - ezt a bejegyzést se róla akartam írni, de igen cselesen kiharcolta magának, hogy erre a pár percre a figyelmem középpontjába kerüljön... Pff...
