"Álomban mindig egészen enyém vagy.
S hiszem fönn is néha, hogy megcsókoltalak."
Ezzel a verssel álmodtam. Vagy inkább ez a vers volt az álom.
Aztán, amikor kinyitottam a kötetet ennél a versnél, rég nem látott ismerősre, a kedvenc könyvjelzőmre bukkantam.
Sóhaj,
