2011. szeptember 23.

A szürrealitás a tetőfokára hág

Avagy számháború miatt leköpni és prostituáltnak nevezni egy fiatal lányt. Leköpni még két embert.
Már értem, miért hívja ezt a kedves kis országot egy barátom Magyarisztánnak. De ne menjünk külföldre. Tartsuk az országhatárok között a szellemi tőkét, erőforrásokat, hogy legalább abban a bizonyos kétbetűs helyiségben legyen mivel megtörölni... Igen, legyünk büszkék, vállaljuk fel, kik vagyunk, és örüljünk neki, hogy a "jövő értelmisége" zászló alatt egzotikus tájakra vándorolhatunk... vagy ahová épp küldenek. Mert azt lehet. Rágalmazni, egymásba tiporni.
Te pedig kérjél bocsánatot, ha a tüdődből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagjaidat.

2011. szeptember 5.

Beszéd-aktus

Csak Szavak
Egymás mellett
Egymás
alatt
Szenderegnek
Merev papírba rántja őket
képzeleted rács-börtöne

Csak Szavak
Egymás mellett
Egymás
alatt
Ébredeznek
Feldereng egy kedves hangban
Megmoccan a gondolatban
Ébredeznek

Csak szavak
Egymás mellett
Egymás
alatt
Felébredtek.
Kimondva egy dalt idéznek
Szándéktól a tettig visznek

Szavak
Egymás mellett
Egymás
alatt
Lélegeznek
Tetté vesznek.
Alkudoznak, ítélkeznek
szabadkoznak, bélyegeznek
Végül újra eggyé lesznek:
csak szavak.
Elalszanak
Egymás mellett
Egy más
alatt

2011. 08. 12.

Kicsi lány

Nemrég találkoztam egy lánnyal az utcán. Inkább csak megláttam.
Tizenkét éves kora óra ismerem. Akkor is volt benne valami különös...
Most, négy évvel később újra itt van, és még mindig ott van benne az a furcsa valami. Tartás? Talán. Inkább egyfajta kiállás. Az, hogy összetéveszthetetlenül Ő az, amikor megjelenik valahol.
Akkoriban leginkább a mesék fiatal, pökhendi hercegkisasszonyaira emlékeztetett, akik a történet végén mindig belátják egy-egy apró hibájukat, és onnantól minden szép és jó.
Mostanra egészen olyanná lett, mint egy fiatal macska. Ráérősen teszi egymás után vékony, puha lábacskáit, miközben tisztában van vele, milyen bámulatos a megjelenése. Enyhén leeresztett szemhéja alól már-már unottan bezsebeli az ámulattal rátapadó pillantásokat... ez a legkevesebb és a legtermészetesebb.
...én pedig ülök egy padon, és azon töprengek, hogy elrohant az a négy év, és milyen gyorsan felnőnek a macskák.