Azt hiszem magamról, hogy nagyvonalú vagyok.
Mert úgy válunk el, hogy fontosak maradunk.
Valahol ez is egy kis halál.
"Nagyon beteg vagyok... Ne átkozzon engem senki édesanyja..."
Mert számít. Mert nem elvárások és normák számítanak, csak te meg én. Hogy rendben legyünk, nyugodt lecsendesülve.
"Amikor látod, hogy sírok és fáj nagyon
Ne hidd el, én nem akarom
Ha mosolyt hozok a könnyek helyett
Így maradjak meg neked"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése