Segítség!!!

Ez egy gonosz és kicsinyes poszt lesz, mert annyi szép dolog történt ma, mégis van arcom erről írni... de ha egyszer aljasul elcseszi az ostobaságaival...

Hazaérek reggel fél 10-kor. A lakás a feje tetején. Halmokban áll a mosatlan edény, ruha, stb. A padló szürkés árnyalatban játszik, helyenként fekete. A serpenyőmet nem tudja használni, most is odaégetett valami sz*rt, elmosni meg már nem volt képes.

Délután többek között azon gondolkoztam, milyen sorrendben mossak-főzzek-takarítsak, hogy a leglogikusabb legyen. Elkezdem a mosással. Hazaér. (Megj.: két hete kimosta az én cuccaimat is, amit én mint valami elb*szott anyuka, boldog mosollyal fogadtam, amiért végre megmozdította magát, és nem nekem kell. Nem az volt az első kérdésem, hogy hány fokon mosta ki a birkaszőrből kézzel kötött, amúgy gyapjú, pamut és selyem betétekkel tarkított pulóveremet - remélem, érzékletes voltam...Komolyan örültem neki. Azért sem ordítoztam, amiért volt pofája hozzányúlni a cuccaimhoz. Pedig a kutya nem kérte. Nem, én örültem, mert valószínűleg idióta vagyok. Megj. vége.) Kimosom két darab ruháját - mind a kettő fekete, nehogy befogja az ÉN galád bármim az Ő szuperkényes bármijét.

Hazaér. Mondom neki, beraktam két pulcsiját az enyémekhez, mert úgy lett tele a gép.

Reakció: Elsápad. Megdermed. Elhaló hangon kérdi: - Melyik kettő?

Én: - Egy fekete pulcsi meg valami csillogós fekete.

Ő: - De hát nem láttad, hogy azt harminc fokon lehet csak mosni, negyvenen nem?! És ki is centrifugázod?

Odalép a mosógéphez, megállítja, hisztérikusan kikotorja belőle a két ki*szott pulóverét. Szóbeli megnyilatkozás:

- Kiakasztom őket a szárítóra.

Én: - Nem csavarod ki?

Ő: - Nem, mert akkor kinyúlik.

Kérdés magamban: - Ha víztől csöpögősen kirakod a szájba vágott szárítókötélre, attól nem nyúlik ki?

Ehelyett hangosan: - Az én cuccaimat azért visszatennéd a mosásba?
Ő: - Így nem jó?

Én: - Nem, mert szerdán utazom, és így nem szárad meg semmi.

Csak egy példa... csak egy. Mindenre ilyen k*rva igényesek vagyunk, csak tudnám, akkor miért én nyalom föl állandóan a lakást?!

Mindjárt írok boldogabbat is.